A külföldi ÁFA
Hátrányban vannak a hazai cégek az uniós áfa – szabályok miatt?
Amikor azt lehet hallani, hogy “munkahely teremtés”, “mezőgazdaság és feldolgozóipar fejlesztés”, akkor van egy pénzügyi kérdés, amire eddig nem figyeltünk.
Kiemelkedően fontosnak tartjuk hogy egyre több magyar áru kerüljön a boltok polcain keresztül a lakossághoz. De vajon a jelenlegi szabályozások segítik ezt?
Nézzük meg ezt egy minta terméken keresztül: melynek egységára: 400 forint + áfa. Mivel az élelmiszer feldolgozásban különösen kiemelkedő adottságai vannak országunknak, legyen ez egy egyszerű, ámde nagyon finom, csokoládés töltött keksz.
Ezt a a közeli sarki pékségben sütik, és hajnalra már szállítható állapotba kerül. A Pékség már más elsőrendű termékével is elismertségre tett szert. A gyermekek szeretik termékeiket különleges ízviláguk miatt. A felnőttek is szívesen járnak ide, mert tudják hogy itt csak kizárólag hazai egészséges, kifogástalan alapanyagokat használnak fel a sütéshez. A Pékség tulajdonosa – aki mint tudjuk szorgalmas ember- fejébe veszi azt az ötletet hogy a település többi boltjába is kerüljenek el a finomságai. A gondolatot tett követi.
Sikeresen megállapodik 10 helyi kiskereskedelmi bolttal, akik naponta ötven-ötven kilót vásárolnak a ínyencségekből. A termékek értékével minden héten elszámolnak egymással.
Nézzük hogyan alakul a Pékség bevétele:
| Nettó | Áfa | Bruttó | |
| Napi bevétel | 200 ezer | 50 ezer | 250 ezer |
| Havi bevétele | 6 000 ezer | 1 500 ezer | 7 500 ezer |
A családi vállalkozásban a dolgozik még a Mester felesége, nagyobbik lánya valamint három életvidám alkalmazott. Mindhárman a vidámságuk mellett egyben családfenntartók is.
Ebben az idilli kis állapotban történik valami váratlan…
A kisvárosban megjelenik egy uniós ország pékségének képviselője. Amit kínálni tud: ugyanolyan minőségű portéka, ugyanolyan áron.
Igen ám, és itt jön be a csavar! A magyar kereskedelmi üzletek, uniós cégektől történő vásárlás esetén a nettó árat fizetik szállítóik felé.
Jelen példánkban ez azt jelenti, hogy a 10 kiskereskedelmi üzletnek havonta másfél millió forinttal kevesebb tőkét kell áru finanszírozásba fektetni ha ugyanolyan minőségű és értékű árut vásárol külföldi gyártótól.
Önök szerint a kisker boltok tulajdonosai hogyan fognak dönteni???
Aki bizonytalan a válaszban, az egy akármilyen hyper- szupermarket polcait akár emlékezetből is végignézheti. Valószínűleg a helyi boltok vezetőit is a gazdasági érdekek vezénylik. Ami a minél alacsonyabb összegű finanszírozásra törekszik. Főleg ha még hitelekkel is rendelkeznek.
Emiatt szűnik meg 3 munkahely? Mi lesz így a három vidám családdal?
A fenti kis történek néhány személyt, és a csokis kekszet érinti. A felsorolást sajnos lehetne folytatni több száz, akár ezer árucikkel. És lehetne folytatni ezernyi, sőt százezernyi emberrel.
Jó ez így nekünk?
Ebben helyzetben fel kell tenni a következő kérdést:
Van-e olyan gazdasági, törvényi megoldás amely egyenlő esélyt biztosít a magyarországi cégeknek, termelésük felfuttatásához?
Itt szóba jöhet az is, hogy belföldi vállalkozások egymás között áfa nélkül értékesítsenek.
A legjobb megoldásokat keressük.
Ebben a helyzetben mi lehet a legjobb megoldás?
Címkék: áfa, gazdaság, munkahely, pénzügy, szeleczki ervin, szeleczki ervin blogja


Gratulálok, rég olvastam ilyen jó cikket. Nagyon szemléltető, és arcul vágja az embert.
Ki gondolta volna, hogy ez így működik. Lehetséges a tájékozatlanságom, de kérem a cikk íróját, legközelebbi cikkében tegye nyilvánossá, és közölje ezt a törvényt. Hol lelhető fel, ki hozta, és szavazta meg a Parlamentben? Mikor volt ez?
Heck of a job there, it absotleuly helps me out.
This does look promising. I’ll keep cmonig back for more.
Valamit elfelejtett a cikk szerzője, azaz tipikus félrevezetés áldozatai az olvasók! Ezt azért egy könyvelőtől/gazdasági vezetőtől nem várná az ember!
Kick the tires and light the fires, problem offiically solved!
Good to find an expret who knows what he’s talking about!
Tisztelt Kelemen Úr!
A DKKP célja egy olyan gazdasági szabályozás kialakítása Magyarországon mely a cégeket, magánszemélyeket anyagilag stabilabbá teszi, megerősíti.
Ehhez minden építő jellegű kritikára, észrevételre nyitottak vagyunk.
A cikkben szereplő számadatok a bemutatott gazdasági folyamat illusztrálásához lett megalkotva.
Ön szerint mi maradt ki a cikkből?
Vagy talán az téves, hogy egy másik uniós országból történő beszerzésnél nettó mód fizeti ki a kereskedő az árut?
Vagy az nem igaz, hogy a kereskedők alacsonyabb finanszírozás felé törekszenek és ezáltal – fenti példán bemutatva – előnyösebb nekik a külföldi termék?
Mi mindenben a legjobb megoldásokat keressük gazdasági és egyéb területeken is.
Thanks for your thoughts. It’s hpeled me a lot.
A piece of erudtioin unlike any other!
This makes everything so completely panielss.
Apparently this is what the esteemed Willis was takiln’ ’bout.
LFzdbO hznxvqhnkkmb, [url=http://ffgxegdkuytb.com/]ffgxegdkuytb[/url], [link=http://bbatcpaaqkse.com/]bbatcpaaqkse[/link], http://yfudglwuaxfn.com/
Ehhez a cikkhez egy olyan ember szól hozzá aki már “nagyi” korú de emlékszik a múlt egy jó eseményére. Mire is? Akkoriban nem változtatták meg évről évre a tantárgyi követelményeket. Tanították a gyerekeket,írni olvasni, és ahogy életkoruk emelkedett nehezebb feladatokat kaptak. Nem érezték azt a szülők, hogy továbbképzésre kell járniuk, hogy az első osztályos gyerek másodfokú egyenleteinek a megoldásában segítsenek. Munka után és mondjuk éjszaka tízkor. A sok leterhelt gyerek meg azt sem tudta hogyan másszon ki reggel az ágyból. Kicsit előre szaladtam. Amikor én kisgyerek voltam az iskolába vissza lehetett vinni a tankönyveket, amik megkíméltek voltak és azokat olcsóbban lehetett megvásárolni mint az új tankönyveket. Ma ez miért nem valósítható meg? Miért születnek újabb és újabb ötletek az agyakban? Ami jól bevált nem érvényes csak egy netán két évig? Az iskolákban a tanítás miből folyik? Könyvekből,. Tudnak e a gyerekek olvasni? Tudják e egyformán a képolvasás hibájából fakadóan alkalmazni az olvasást? Az ÁBC megtanulása fontos. Ha nem tudnak értve olvasni, hogyan is fognak jól tanulni. Visszatérve a tankönyvekhez. Legyen hosszútávú az oktatási program és a tankönyvek így nem hogy elévülnek átadhatók.