A tankönyv mint üzlet?!
A nemzedékek váltják egymást, generációk cserélődnek ki évtizedek alatt, és figyeljük csak meg. Egymástól alig néhány száz kilométerre lakó népek közt óriási szociokulturális különbségek tapasztalhatóak. De mi okozhat ilyen eltéréseket?
A jövőbe vetett hit és a társadalmi fejlettség egyik mércéje, hogy mennyi figyelmet fordítanak oktatásra. Az egyetemeknek, és különböző szintű oktatási intézményeknek rengeteg formája létezik szerte a világban.
A világ trendje az információ és tudás alapú nemzetek térnyerését bizonyítja.
Mi magyarok, a jövőben az emberiség egy fejlettebb csoportjához kívánunk tartozni. Ehhez okvetlenül szükséges az ismert technológiai, tudományos ismeretek felhasználása.
De mi most fókuszáljunk a magyar oktatásra. Azon belül is a tankönyvre, és taneszköz ellátásra.
Július vége felé bizony javában tart a vakáció. A kis diákok el sem tudják képzelni hogy a szikrázó napsütésnek egyszer vége szakadhat. Gondoskodó szüleik viszont már tervezik a kánikula utáni időszakot.
A nyár végén kiderül hogy a gyermek kinőtte a tavasszal vásárolt cipőjét, elhasználódott a kedvenc nadrágja, az iskolatáska pedig kikopott.
Mikor még el sem kezdődött az iskolai időszak, a szülők rögtön találkoznak a tankönyv vásárlással. Persze otthon ezeket anyuka, apuka is kézbe veszi. Innentől már nem csupán könyvek, hanem a tudást és lehetőséget tartalmaznak. Gyermekeink előmenetelének, sikerének eszközei. A kötetekben foglaltak megértése, megtanulása segíti szeretett csemetéink boldogulását.
Országunkban, főleg ha több gyermeket nevel a család, a beiskolázás egyéb költségei mellett a tankönyvek, munkafüzetek jelentős anyagi kiadással járnak.
A tankönyvek elkészültük után megteszik a klasszikus termékek útját:
Nyomda – kiadó – nagykereskedő – kiskereskedő – iskola – diák/szülő
Akad tantárgycsoport, amely 700-nál több Oktatási Hivatal (OH) által akreditált kiadvánnyal rendelkezik. Ezeket legalább 60 helyen nyomtatják.
Természetesen mindegyik a felmerülő költségét és nyereségét érvényesíti a láncban utána következő felé.
Lehetne ezt egyszerűbben? Költség kímélőbben?
Szerintem igen.
Ha felkérnénk az egyetemeinket és főiskoláinkat ( Pl: Pécs, Miskolc, Szeged, Debrecen a teljesség igénye nélkül) biztosan lennének tanárok tanítók akik szívesen vállalnák egy-egy tankönyv vagy bizonyos fejezetének megírását, szerkesztését. Matematikától kezdve az idegen nyelvekig, az általános iskola első osztályától a gimnázium befejezéséig.
Esetlegesen valakiben felmerül a kérdés hogy ezek jogvédettek-e? Úgy vélem a magyar nyelvtan, Petőfi Sándor és a Pithagorasz – tétel biztosan szabadon felhasználható és tanítható.
Következő lépésben pedig már lehet is építeni a gyárat a nyomdának.
Egy könyvesboltban eladott mű átlagos példányszáma jóval 8 ezer darab alatti. Általános iskolát évfolyamonként több mint 100 ezer gyermek kezd. Költséghatékony tud így lenni a tankönyvnyomtatásunk? Az így megtakarított összeg pedig maradhat a szülők zsebében.
Az Önkormányzatok döntő többsége hozzájárul ugyan az iskolakezdéshez szükséges taneszközök beszerzéséhez, de ha alacsonyabb áron lehet vásárolni a tanszereket akkor ezt a támogatást lehet másra is fordítani.
Mindennek megvalósítása kizárólag tenni akarás és szervezés kérdése.
Kedves Olvasó!
A lecke fel van adva!
Ön ismer-e a közszférában olyan területet, ahol lehetőség kínálkozik a rendszer tökéletesítésére?
Kommentjeiket, válaszaikat szívesen fogadom. Ígérem mindegyikre válaszolni fogok, a lehető legrövidebb időn belül.
Szeleczki Ervin
Címkék: a tankönyv mint üzlet, diák, egyetem, gyerek, gyermek, iskola, kiadó, kiskereskedő, komment, kommentár, közgazdász, közszféra, kultúra, nagykereskedő, nevelés, nyomda, oktatás, pénzügyi, pénzügyi szakember, szeleczki ervin, szeleczki ervin blogja, szociokultúra, szülő, tankönyv, üzlet


I didn’t know where to find this info then kobaom it was here.
Superb information here, ol’e chap; keep burning the midngiht oil.
pYJuEU gxhtnefjasam, [url=http://eidotstfogqu.com/]eidotstfogqu[/url], [link=http://sedfpingelyi.com/]sedfpingelyi[/link], http://epvnvezojkym.com/