De ne csak a tehetséget!

Ötödik bejegyzésemet az első bejegyzésem 15. hozzászólása inspirálta, mert segíthet abban, hogy még inkább elfogadtassam a „stílusteremtő közös nevezők” szükségességét. A „dream team vízió” csupán az egyik ilyen közös nevező, melyet a Kedves Olvasó kiragadott és kifogásolt. Íme a hozzászólás:

Manowar

2011.11.28. 23:26

A dream team víziójával nem tudok egyetérteni, mert úgy gondolom a fiatal serdülőkorban még nem szabad ezt kialakítani. Miért nem? Mert életkori sajátosságok befolyásolják a teljesítményt. Ilyen életkori sajátosság például az iskoláskor: problémája a teljesítmény vagy kisebbrendűség. Ebben a korban tanulja meg, mit és hogyan kell tennie ahhoz, hogy értékeljék. Ha az Ön játékosa azt tapasztalja, hogy nem kap visszajelzést a munkájával kapcsolatban, akkor a teljesítménye stagnál vagy romlik, és a magába vetett hite sérül. Véleményem szerint nem csak a “tehetségnek” kell teret adni, mert ha a tehetség nem párosul munkaszorgalommal akkor a elvész a “tehetség” és az is aki “dolgozik és küzd”. A sportág tehát nem profitál, hanem az ellenkezője történik – veszít. A csapatsportok örök törvénye, “vízhordók” nélkül, csupán tehetségekkel nem lehet nyerni.

Először azt szeretném letisztázni, hogy az ún. álomcsapatunkat nem korosztályra kell megfogalmaznunk, hanem jelen esetben egy nemzet futballkultúrájának újraélesztése a cél. Ha klubcsapatról beszélünk, akkor pedig egy tradicionális játékstílus alapjai lerakásának kezdetét, a klubkultúra kialakulását jelentheti a karakterek tudatos beazonosítása, képzése és menedzselése, mint elképzelt optimum. A fiatal serdülőkorban – ahogy a hozzászólásban olvasom az U12-15 időszakát – ez a beazonosítási folyamat odáig jut el, hogy 2-3 posztra leszűkül. Általában 2 szélső- és 1 tengelyposzton vagy 2 tengely- és 1 szélsőposzton kerül foglalkoztatásra valamennyi játékos, attól függően, hogy a különböző posztkarakterekhez társított optimum-paraméterek eléréséhez láthatólag mennyi potenciállal rendelkezik az aktuális időszakban. Persze van olyan játékos is, akinél már ekkor egyértelműen látszik, hogy milyen szerepkörben viheti legtöbbre. Ilyen esetben azt kell még letisztázni, hogy a lehető legtöbbet akarja-e kihozni magából a gyerek vagy pusztán jól akarja érezni magát a jelenben!? Konkrét példa, hogy – mondjuk – szélső védő poszton válogatott lehetne, de szélső támadó szerepkörben, csak maximum NB III a plafon a diagnózisunk alapján, ám az adott játékos személyes döntése legyen 14 éves korban az adott szituáció kimenetele, hiszen teljesen értelmetlen ráerőszakolni bármit is, főleg ha neki csak a szélső támadó szerepköre jelent élvezetet. Egy rövidebb kísérleti időszak után teret kell adni a személyes döntésének, ha megoldható az adott csapatnál, ha nem, akkor máshol. A képzésben – jól elkülöníthetően – 18 és 23 közötti különböző karakter definiálható, nem csupán 11. Ezáltal játékos nem vész el és nem kényszerül olyan skatulyába, melyből képtelen lenne önmaga és tehetsége kibontakoztatására, maximum posztváltoztatásra kerül sor. Érdekes kérdés még az életkori sajátosságokra történt utalás, amikor gondolom az akcelerált gyerekek elleni játékra gondol mindenki… Nyilván a biológiailag érettebb gyerekek erővel sok mindent megoldhatnak, sokszor technikai fejlődésük kárára, de azért azt ne feledjük el, hogy felnőttkorban is vannak jelentős fizikális különbségek. Mégsem mondta azt Fabio Cannavaro, hogy nem hajlandó Zlatan Ibrahimovic ellen játszani… Michael Owent sem menti fel Sir Alex, ha egyetlen párharcot sem nyer Rio Ferdinand ellen az edzéseken, azzal az indoklással, hogy semmi baj, hiszen Ferdinand sokkal magasabb… A „dream team vízió” és a játékmodellünk (csapatjáték a tervezés szintjén) pontosan abban segít, amit a Kedves Hozzászóló kifogásolt, azaz tudja magát pozícionálni valamennyi gyerek, s így nem érez kisebbrendűséget. A kisebbrendűségi érzés ugyanis gyakran abból fakad, hogy nem tudja magát elhelyezni az öltözői hierarchiában, esetleg nem reálisan méri fel a helyzetét és a lehetőségeit, gyakran szülői ráhatással. Az egy gyakori tévedés, hogy a képzésért felelős szakembernek kellene megtenni az első lépést azzal, hogy lehetőséget ad a bizonyításra bajnoki mérkőzésen, amúgy az edzéseken folyamatosan passzív és értékelhetetlen teljesítményt nyújtó játékosnak. Az első lépés az, hogy azonos elveken gondolkodjon a csapat valamennyi tagja a közös nevezők megismerése által, s utána minden edzés és edzőmérkőzés egy jó hangulatú, élvezetes vizsga, melyből csak az nem tudja levonni a következtetéseket, az nem kap megfelelő visszajelzést, aki nem is akar. Pontosan a helyes értékrend kialakításában játszik óriási szerepet a „dream team vízió”, azaz a helyes diagnózis… Hiszen hiába dolgozik és küzd, ha azt rossz diagnózis mentén teszi. Mert – úgy érzem – becsapott gyerekekből még inkább nem profitál a magyar foci meg a társadalom sem. Hogyan lehet rámondani valakire, hogy tehetség vagy inkább vízhordó? Egy példa jutott erről eszembe: mikor Szombathelyen dolgoztam, szinte naponta téma volt Illés Béla és Halmai Gábor pályafutása. A Kedves Véleményformáló hasonlatába behelyettesítve nyilván Illés Béla lenne a tehetség és Halmai a vízhordó. A helyes diagnózis nem ez a mai top-karakterfutball kritériumai aspektusából, hanem a saját posztjához rendelt elvárások tekintetében mindkettő kiemelkedő tehetség. Így már a tehetség definiálása is más megvilágításba kerül, igaz?

Egy szerintem fontos felismerést még megosztanék az írásom végén mindazokkal, akik megtisztelnek azzal, hogy elolvassák bejegyzéseimet hétről-hétre, kommentálják azokat és elküldik álomcsapatukat az apro.a@t-online.hu e-mail címre… Azt tapasztaltam az elmúlt 11 évből kinövő játékosok beválási statisztikájában, hogy a mentalitást illetően csak azokból a karakterekből lett meghatározó játékos – mondjuk úgy, hogy profi – akikből faragnom kellett, nem pedig töltenem beléjük vagy tapasztgatnom rájuk. Csinálgatom én mindkettőt lelkiismeretesen, mert remélhetőleg nem csak profi futballistákat, hanem értékes amatőröket, szurkolókat, családalapítókat stb. is nevelek. Mégsem hagy nyugton, folyamatosan ott motoszkál bennem a művészi megközelítése szeretett sportágamnak, s valamiért a szobrászok is úgy dolgoznak, hogy maguk elé vesznek egy nagy kődarabot és csodát ügyeskednek ki belőle, nem pedig útszéli kis kavicsokból ragasztgatják össze alkotásukat… Vajon miért? Melyik az időtálló?

aa

Címkék: albert flórián, álláshirdetés, álláshirdetésre, apró attila, apró attila bloga, apro.a@t-online.hu, blog - bejegyzés, Bozsik - program, csapat, cv, délvidék, Democratic Christian Party of the Kingdom, demokratikus, Demokratikus Keresztény Királyság Párt, demokratikus.com, dkkp, dkkp blog, dkkp.com, dkkp.hu, edzés, edzésmunka, edzésmunkába, edzésmunkában, előrehozott választások, foci, futball, futballedző, gyulai csaba sándor, gyulai csaba sándor - dkkp - dkkp.hu - hűség - igazság - tisztesség - párt - politika - választás - előrehozott választások - magyarország - magyar, gyulaicsabasandor.hu, honlap, hűség, igazsgág, játékos, játékos - pályafutása, kérdés, keresztény, kisfilm, közönség, közös nevező, kulcs, kulcskérdés, kutató, labdarúgás, lakáshitelprobléma, lakashitelproblema.hu, legyen végre magyar foci, legyen végre magyar foci blog, magyar, magyarország, magyarországon, média, mellár tamás, mtk, NB I, nemzeti válogatott, nevelés, olvasó, párt, pillinger mihály, politika, sport, Stílusteremtő közös nevezők, szakember, szakmai koncepció, szeged, szeleczki ervin blogja, tehetség, tehetség kibontakozása, tehetséggondozás, tehetségkutatás, tehetségmenedzselés, test lélek, tisztesség, új párt, ujpart.hu, ujpolitika.hu, utánpótlás, utánpótlás - nevelés, választás, választások, válság, zenta

1. 

   stones

   2011.12.13. 15:29

   A szobrász hasonlatod érdekes! A művész meglát egy sziklát és beleképzeli a majdani alkotását, majd lefejti róla a felesleget.
   A szobrászt műveiről, up-edzőt játékosairól ismerik fel:
   “az elmúlt 11 évből kinövő játékosok beválási” statisztikádat megosztanád itt?
   Érdekelne még a 18-23 focista karaktered is! (jómagam sok meccset megnézek a tévében, de nem értek a focihoz)

   Válasz
   • 

     Issy

     2011.12.25. 06:35

     Just cause it’s smilpe doesn’t mean it’s not super helpful.

     Válasz
   • 

     Stone

     2011.12.27. 09:57

     The expertise shines through. Thanks for taking the time to asnewr.

     Válasz
   • 

     Ziggy

     2011.12.27. 11:02

     You get a lot of recspet from me for writing these helpful articles.

     Válasz
2. 

   Alexa Rupalanite

   2011.12.22. 13:06

   Felmerül a k

   Válasz
3. 

   Melia

   2011.12.25. 06:52

   A perfect reply! Thanks for taknig the trouble.

   Válasz
4. 

   Susie

   2011.12.25. 16:00

   I think you hit a blsulyee there fellas!

   Válasz
5. 

   Kimberly Vosakalo

   2011.12.26. 14:05

   Azt mondhatom, hogy els

   Válasz
6. 

   Yancy

   2011.12.27. 09:50

   Cheers pal. I do appreciate the wiritng.

   Válasz
7. 

   Rayonna

   2011.12.27. 11:37

   That’s the perfcet insight in a thread like this.

   Válasz
8. 

   Riley Zaperanta

   2011.12.30. 20:51

   Mir

   Válasz
9. 

   Wyatt Suladrena

   2012.01.01. 17:28

   A THE SKIN I LIVE IN amellett hogy a thriller mot

   Válasz
10. 

    Jesus Miller z

    2012.01.07. 20:26

    eddig is el

    Válasz