Orbán Viktor a Fidesz országos választmányának csütörtöki ülésén arról beszélt, hogy meg kellene szüntetni 2013-ban és 2014-ben a pártok állami támogatását, írta információira hivatkozva az Origo. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megerősítette, hogy Orbán megfontolásra javasolta a kérdést. A hírportál úgy tudja, hogy a kormányfő a költségvetés rossz helyzetével indokolta az ötletet.

A pártok pénzügyi beszámolóik alapján a bevételük nyolcvan-kilencven százalékát az államtól kapják, közvetlenül vagy alapítványaikon keresztül.

A támogatás mértékét a választásokon elért eredmények alapján számolják ki. Így például a Fidesz tavaly a hivatalos értesítőben szereplő adatok alapján egymilliárd, az LMP pedig 249 milliót kapott a költségvetésből.

Lám – lám, a pénzcsapok elzárása teljesen véletlenül az országgyűlési választások idejére, valamint az azt megelőző kampány időszakára esik. Feltételezhető, hogy a Fidesz elnöke elkezdte a nagytakarítást a hazai politikai piacon.

(index.hu cikke alapján)

Az MTI-hez eljuttatott elemzés szerint a Fidesz január és március között 3 százalékponttal gyarapította táborát, azóta viszont ezt a többletet elveszítette. Most a választásra jogosultak 16 százaléka voksolna a vezető kormánypártra, amely ezzel az eredménnyel továbbra is őrzi a rangsor első helyét. Az év elején a szocialisták is 3 százalékponttal erősödtek, de ez sem bizonyult tartósnak. Április elején 2 százalékpontos visszaesést könyvelhettek el, az utóbbi egy hónapban maradt az MSZP tábora az előzővel azonos: 13 százalékos – áll a cég tájékoztatásában.

Az Ipsos szerint a Jobbik a népesség 9 százalékára számíthat, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció (DK) 2 százalékra, ezek az adatok pedig nagyjából vagy teljes mértékben azonosak a korábbiakkal. A biztos pártválasztók most is kevesen – háromtizednyien – vannak, a Fidesz 37, az MSZP 28 százalékon áll ebben az aktív választói körben, a Jobbik 19, az LMP 8 százalékos, a DK pedig ezúttal 4 százalékot ért el. Az elmúlt egy hónapban az Ipsos megállapítása szerint egyetlen politikai erő támogatottsága sem emelkedett, a passzívakat, bizonytalanokat és titkolózókat magában foglaló csoporté viszont 3 százalékponttal bővült.

A Fidesz mostani, 16 százalékos, nagyjából 1,3 milliós tábora a támogatói minimum közelében lehet – olvasható az anyagban. AzIpsos nem tart ugyan lehetetlennek további lemorzsolódást, de egyúttal jelzi: sok adat utal arra, hogy a kormánypárt aktuális hívei nagy mértékben elkötelezettek, összetartóak. Az összegzés szerint az említettek 95 százalékban olyanok, akik a 2010-es választáson a Fideszre voksoltak s azóta is kitartottak a párt mellett. Körükben kimagasló értéket, 85 pontot kap a pártelnök-miniszterelnök, Orbán Viktor, Fideszre adandó voksuk masszív tartópillére jobboldali identitásuk – 81 százalékuk oda sorolja magát -, és egységbe kovácsolja őket a közös ellenfél, az ellenzékkel szembeni idegenkedés.

Ennek egyik mutatója, hogy a másik térfél politikai teljesítményét elégtelennek ítélik, egy százfokú skálán mindössze 12 pontra értékelik – mutat rá az Ipsos. Közli azt is, mindmáig erős összetartó tényező Gyurcsány Ferenc személye: egyöntetűen elutasítják, népszerűtlenségét az általuk adott 7 pont fejezi ki. A többség azonos nézeten van a leginkább elutasított párt vonatkozásában is, 62 százalékuk mindenekelőtt az MSZP-ről jelenti ki, hogy semmiképpen nem voksolna rá (10 százalék a Jobbikra tekint ennyire negatívan, 5 százalék a DK-ra). Ha nem is maradéktalanul, de alapvetően elégedettek azzal is, ahogy a kormány dolgozik: 62 pontra minősítik a kabinet tevékenységét. A Fidesz támogatóinak többsége, 63 százaléka szerint a dolgok jó irányba mennek Magyarországon, ugyanakkor számottevő, 28 százalékos azon kormánypárti szavazók aránya is, akik kritikusak a jelenlegi hazai viszonyokkal kapcsolatosan – közölte az Ipsos.

A cég elemzése szerint a Fidesz tartaléka abban az 1,4 milliós választói tömegben rejlik, akik 2010-ben rájuk szavaztak, de az elmúlt két év során elpártoltak. A két évvel ezelőtti fideszesek egynegyede olyan messze sodródott, hogy most már a kormánypártot utasítják el a legnagyobb mértékben – folytatódik az anyag, amely szerint a többiek, körülbelül egymillióan jelenleg bizonytalanok, de nem viszonyulnak ellenségesen a Fideszhez. Közülük az Ipsos szerint azok visszatérésére számíthat legnagyobb eséllyel a kormánypárt, akik az ellenzék tevékenységéről és az ottani pártokról, politikusokról negatívan nyilatkoznak. Ők a népesség 4 százalékát teszik ki, azaz bő 300 ezren viszonylag könnyen újra megtalálhatják a Fideszt.

Az MSZP mostani tábora is csaknem annyira egységes, mint a Fideszé – áll az elemzésben, amely szerint a szocialistákat a baloldaliságuk forrasztja össze, 84 százalékuk így határozta meg politikai-ideológiai hovatartozását. Összezárnak a Fidesszel, a kormánnyal és annak vezetőjével szemben. Az MSZP híveinek háromnegyede a Fideszt utasítja el leginkább, 18 százaléka a Jobbikot. A kormány munkáját egy százfokú skálán mindössze 8 pontra minősítik,  ugyanezzel az alacsony mutatóval értékelik a miniszterelnök személyét is és 97 százalékuk szerint rossz irányt vett Magyarország.

Az MSZP a cég szerint mindenekelőtt azokat a bizonytalan választópolgárokat győzheti meg, akik a kormánypártok irányába zártak, feléjük azonban nem. Az MSZP tartalékának megállapításához szükséges feltétel az is, hogy a párt elnökéről pozitívabban vélekedjenek, mint a kormányfőről – olvasható az Ipsos megállapításai között, amelyek szólnak arról is: az MSZP irányába mozdulhat el a népesség 5 százaléka, körülbelül négyszázezer választópolgár.

Mindkét pártnak meg kell azonban küzdenie a potenciális tartalék passzivitásával. Mivel csak 1-1 negyedük lenne résztvevője egy mostani választásnak, ezért elég távolinak tűnik, hogy tényleges szavazókká váljanak – mutat rá legfrissebb kutatása összegzésében az Ipsos.

(forrás: nol.hu alapján)

Nincs közvetlen kapcsolata Magyarországnak a görög államadóssághoz, de a közvetett csatornák fontosak, mert nem kérdéses, hogy amennyiben Görögországban tovább romlik a helyzet, az hatással van az Európai Unió perifériájára, többek között Magyarországra is – fogalmazott a helyettes államtitkár szerdán a hírügynökségnek. Hozzátette: a görög válság súlyosbodása leginkább a finanszírozásra és a pénzügyi szektor likviditására lehet hatással.

Magyarországnak vannak megfelelő tartaléktervei a finanszírozás esetében – közölte Nátrán, aki ennek kapcsán megemlítette a nyugdíjvagyonból fennmaradt összeget és a MOL-részvénycsomagot is. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Államadósság Kezelő Központ februári végi adatai szerint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban 720 milliárd forintos vagyon van még, a MOL-pakk pedig megközelítőleg 360 milliárd forintot ér.

Emellett a Magyar Nemzeti Bank közel 40 milliárd eurós devizatartalékkal rendelkezik, ami egy nagyon biztos alap ahhoz, hogy a helyzet kezelhető legyen, ha a pénzügyi szektorban bármi történik – magyarázta.

Magyarország emellett meg akar állapodni az IMF-fel egy új hitelkeretről, ami segíthet a pénzpiaci sokkok idején – emlékeztetett az NGM helyettes államtitkára. A hírügynökség itt megjegyezte, hogy a hivatalos tárgyalások annak ellenére nem indulhattak még el, hogy az Európai Bizottság április végén zöld jelzést adott a magyar hiteltárgyalásoknak. Nátrán úgy vélekedett, hogy május végén az uniós jognak megfelelő formát ölthet a magyar jegybanktörvény, ami megnyitja az utat a júniusi tárgyalások elkezdése előtt. Miután megszületett a megállapodás a hitelkeretről a nemzetközi szervezetekkel, Magyarország ezt követően visszatér a nemzetközi tőkepiacokra, hogy kibocsássa devizakötvényeit, mert ekkor már olcsóbban tud forrás t bevonni – hangsúlyozta.

Emlékezetes, Magyarország februárban és már májusban is törlesztett az IMF-nek, vélhetően a magyar állam MNB-nél lévő devizabetétéből, vagyis ezzel csökkent a devizatartalék. Miután csak az IMF-megállapodás megkötése után tervez devizakötvény kibocsátást a magyar állam, addig a tartalékból kénytelen törleszteni a 2008-ban felvett IMF-hitelt (legközelebb júniusban, majd augusztusban, szeptemberben és novemberben).

(forrás: portfolio.hu)

Azt írta, évtizedes politikai pályafutása alatt számtalan aljas gyanúsítgatással találkozott, érezte, hogy “miként ölhet már maga a legabszurdabb gyanú is”. Emlékeztetett: “Orbán nem azért nem bukott bele a tokaji szőlőbotrányba, mert az megalapozatlan volt, hanem mert dacára az Orbánnal szembenálló igazságnak, támogatói kitartottak mellette.

Ezzel szemben Schmitt nem azért mondott le, mert egy erkölcsi nagyság, hanem mert a jobboldal is kihátrált mögüle. És van egy harmadik eset is. Amikor saját politikai közösséged már akkor ítéletet mond, amikor még csak gyanú van, de nincs bizonyíték” – írta. Gyurcsány végül arra jutott, hogy róla – és pártjáról, a DK-ról – majd a választók mondanak ítéletet 2014-ben.

Ha lesz addig Gyurcsány.

(nepszava.hu cikk alapján)

Négy napon belül a harmadik politikus próbálkozhat Görögországban a kormányalakítással. Először a legerősebb parlamenti párt, az Új Demokrácia vezetője kapott megbízást, majd a Radikális Baloldal, a Sziriza elnökét kérte fel a görög államfő. Alexisz Ciprasz világossá tette, hogy miniszterelnökként felmondaná a görög mentőcsomag feltételeként szabott megszorítási programot.

„Az életben nincs olyan, hogy valaki csak félig terhes. Így a mentőcsomagból sem lehet csak félig kimaradni. Az olyan rossz politika, mint amilyen a megszorítás katasztrófához vezet, akár kis, akár nagy dózisban alkalmazzák.” – mondta a Sziriza vezetője.

Ezt követően Karolosz Papuliasz görög államfő a harmadik helyen végzett Pánhellén Szocialista Mozgalom elnökét bízta meg az új kormány megalakításával. Négy napon belül a harmadik politikus próbálkozhat Görögországban a kormányalakítással. Először a legerősebb parlamenti párt, az Új Demokrácia vezetője kapott megbízást, majd a Radikális Baloldal, a Sziriza elnökét kérte fel a görög államfő. Alexisz Ciprasz világossá tette, hogy miniszterelnökként felmondaná a görög mentőcsomag feltételeként szabott megszorítási programot.

„Az életben nincs olyan, hogy valaki csak félig terhes. Így a mentőcsomagból sem lehet csak félig kimaradni. Az olyan rossz politika, mint amilyen a megszorítás katasztrófához vezet, akár kis, akár nagy dózisban alkalmazzák.” – mondta a Sziriza vezetője.

Ezt követően Karolosz Papuliasz görög államfő a harmadik helyen végzett Pánhellén Szocialista Mozgalom elnökét bízta meg az új kormány megalakításával. Evangelosz Venizelosz azt mondta, hogy megpróbálkozik egy “Európa-barát nemzeti egységkormány” létrehozásával.

Venizelosznak három napja van a megegyezésre a szóba jöhető pártokkal, de a választék véges, különböző felállásban már mindhárom párt tárgyalt egymással. Ha ez kísérlet is kudarcot vall, június elején új választások következhetnek, ami tovább mélyíti a politikai bizonytalanságot Görögországban. azt mondta, hogy megpróbálkozik egy “Európa-barát nemzeti egységkormány” létrehozásával.

Venizelosznak három napja van a megegyezésre a szóba jöhető pártokkal, de a választék véges, különböző felállásban már mindhárom párt tárgyalt egymással. Ha ez kísérlet is kudarcot vall, június elején új választások következhetnek, ami tovább mélyíti a politikai bizonytalanságot Görögországban.

(forrás: atv.hu)

Venizelosz

A Századvég-csoportnak a szerződéses kötelezettsége alapján a hónap végéig több tanulmányt kell letennie a szaktárcák asztalára, a kormány azonban még csak azt méri fel, milyen területen van szükség a külsős tanácsadók segítségére.

A kormányzati tanácsadásról szóló szerződést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kötötte meg a Századvég-csoporttal. Az NFM decemberben először egy 1,3 milliárd forint összegű szerződést kötött, februárban ezt kibővítették, az eredeti keretösszeg így több mint duplájára, 3,1 milliárd forintra nőtt.

Stumpf István Alkotmánybíró, aki a '90 - es években a Századvég Kutatóintézet vezetője volt.

A szerződés szerint a tanácsokat az összes kormányzati intézmény igénybe veheti. A kormány ugyanis a tanácsadási költségeket elvonta az egyes minisztériumoktól, és központosítva dönt az erre a célra szánt forrásokról. A közbeszerzést pedig azért az NFM bonyolította le, mert a minisztérium feladata az egész kormányzatot érintő közbeszerzések lebonyolítása. A Németh Lászlóné vezette minisztériumnak kell felmérnie azt is, hogy milyen szakértői anyagokra, tanulmányokra tartanak igényt a minisztériumok.

Az NFM arra a kérdésünkre, milyen megrendeléseket adtak le az egyes minisztériumok, azt írta: a tárcák megrendelései döntés előkészítő anyagnak számítanak, ezért tíz évig nem nyilvánosak. A tárca szerint a megrendelések csak most indultak, a Századvég ezért írásos anyagokat, tanulmányokat egyelőre nem készített a kormány számára. Így ezek után kifizetés sem történt a cégcsoport számára.

Az NFM válaszában azonban kitért arra is, hogy a Századvég a tanácsadói munkáját többek között „személyes tanácsadás” és „szakértői közreműködés” keretében folyamatosan végzi. A válaszból az azonban nem derült ki, hogy ez pontosan milyen területekre vonatkozik, illetve azt sem, hogy ezekért mennyi pénzt kapott eddig a Századvég. Mindössze annyit írtak, hogy a kormány nem vállalta, hogy a szerződésben szereplő 3,1 milliárd forint keretösszeget teljes egészében felhasználja, csupán „a feltétlenül szükséges mértékig vesz igénybe szolgáltatást”.

A cégcsoportnak azonban hamarosan teljesíteni kell. A szerződés ugyanis több olyan konkrét feladatot is megnevez, amelyeket a Századvégnek május 31-ig kell ellátnia. Például elemzéseket, mélyinterjúkat, közvélemény-kutatásokat kell készítenie többek között a Budapest fejlesztési stratégiához, a szerencsejáték stratégiához, a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekben. Kíváncsiak voltunk arra, hogy állnak ezek a munkák, fizettek-e már ezért a Századvégnek, illetve szerettük volna megismerni a cégcsoport által eddig elkészített anyagokat is. Múlt heti kérdéseinkre egyelőre nam kaptunk választ.

Gíró - Szász András, az Orbán - kormány szóvívője. Jelenlegi munkáját megelőzően a Századvég Alapítvány vezetője.

Bár a kormányzati igényeket az NFM fogja össze, április elején megkerestük a többi hét minisztériumot és a Miniszterelnökséget is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes tárcák mekkora összegben, milyen jellegű munkát, tanácsadást, tanulmányt kértek a Századvég-csoporttól. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium azt közölte: nem adtak megbízást a Századvégnek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium az NFM-hez irányított bennünket. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnökség nem válaszolt a kérdéseinkre.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég ügyvezetője az Indexnek azt mondta, a szerződés köti a céget is, így a munkákról ő sem árulhat el részleteket. Tavaly hasonló tulajdonosi struktúra alakult a csoport cégeiben, a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Kft-ben , illetve a Századvég Gazdaságkutató Zrt-ben. Eszerint Heim Péter üzletember, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, illetve Giró-Szász András töltött be vezető szerepet a cégekben. Tavaly őszi kormányszóvivői kinevezése után Giró-Szász azonban kilépett a cégekből. A kormányváltás előtt a Századvég vezetői több cégben is együtt bukkantak fel Orbán Viktor kormányfő legfőbb tanácsadójával Habony Árpáddal. Az Index forrásai szerint Habony nem csupán rendszeres vendég a cégcsoport Hidegkuti Nándor utcai épületében, hanem saját irodája is van ott.

Mindig voltak kormányok amelyek több-kevesebb figyelmet fordítottak a hazai lakáshelyzetre. Átfogó, évtizedekig fenntartott koncepció azonban eddig nem született.

Pedig ez a terület is igen beteges. (Ha egy nagyobb létszámú összejövetelen lennénk akkor megkérném Önöket hogy tegye fel a kezét aki úgy érzi teljes mértékben  megoldott a lakáshelyzete.)

De nézzünk  szét, hogy egyáltalán mi is van az országban ezen a területen.

Ha a KSH adatait vesszük figyelembe akkor azt mondhatjuk, hogy több mint 4 millió 300 ezer lakás/ház található országunkban. Ebből mintegy 700 ezer a panelból, vagy iparosított technológiával készített.

A panellakások azért is egy érdekes téma, mert megépítésük óta mindig politikai kérdéseket vetnek fel. Zömében a ’70-es, és ’80-as években épültek, amikor is az akkori kormányzati kommunikáció kiemelt figyelmet fordított statisztikai adatok közlésére. Gazdasági sikerekkel igyekeztek politikai elfogadottságukat erősíteni. Az átadott új építésű lakások száma pedig a május elsejei felvonulástól kezdve az április negyedikei ünnepségig mindenhol folyamatosan elhangzott.

Az akkor használt technológiával viszonylag gyorsan lehetett tömbházakat építeni. Például 1976-és 1980 között évente 29 ezer panellakást adtak át. A probléma ott kezdődik velük, hogy már  megépítésükkor ezeket  30 éves élettartamra tervezték…

Így  2012-ben, átlagosan ezek 34 évesek.  Több helyen elvégezték a nyílászáró csereprogramot, leváltották a külső hőszigetelést, belső gépészeti elemeket. Ezek rendben is vannak és szükségesek. Azonban a renoválások az épületek szerkezeti, statikai állapotára nincsenek hatással.

Szembe kell néznünk azzal, hogy ezek a lakások hirtelen tömegesen és egyszerre lesznek lakhatatlanok. Panelban  kettőmillió ötszázezer ember lakik, Magyarországon. Az ország negyede.

Ha rápillantunk egy hasonló adottságú és nagyságú házra (amely a filmben szerepel), lakásra a fővárosban, vidéki nagy, illetve kisvárosban akkor is szinte nagyságrendnyi eltéréseket érzékelhetünk. Ilyen mértékű eltolódások az ingatlan árakban  kifejezik a társadalom anyagi megosztottságát is. Ez egy országon belül igen szerencsétlen állapot.

Visszatérve a lakások számához, azt feltételezve, hogy egy megépített lakás 100 évig használható, akkor évente mintegy 42 ezer lakás átadására van szükség.

Az átadott lakások darabszáma 2001-2011. év időszakban

Az utolsó két év adataitól eltekintve azt mondhatjuk, hogy darabszámra elegendő mennyiségben épültek házak, lakások. Sajnos azonban azt kell mondanunk, hogy a kétezres évek elejétől épített svájci frank hitelre épített lakások tulajdonosai nem túl boldogok. Gyakorlatilag, vagyontárgyuk talán fedezetet nyújt megnövekedett hitelük biztosítékaként. A megnövekedett fizetendő törlesztőrészletek nehezen elviselhető terhet jelentenek a tulajdonosoknak.

Ahhoz hogy egy most 18 éves fiatal 26 éves korára lakáshoz jusson a következő elképzeléseket kell végrehajtani.

1.) Politikai vezetők döntésén múlik, hogy egy terület milyen mértékben beépíthető. Az Állam vezetésének az Önkormányzatokon keresztül kötelessége  kell, hogy legyen biztosítani a megfelelő darabszámú reális árú építési telket. Teljesen közművesítve.

2.) Létre kell hozni az állami tulajdonú Magyar Lakástakarék  és Lakáshoz Jutási Bankot. Ekkor egy pályakezdőnek lehetősége nyílik havi 20 – 50 ezer forintot elhelyezni a saját megtakarítási számláján. Ez mondjuk 6 év alatt két és fél millió forint tőke megtakarítás + kamatai. Ehhez lehetséges még állami támogatást nyújtani.

3.) Amennyiben két fiatal összeköti életét a megtakarításuk is összeadódik. Így a lakáshoz jutásukhoz relatíve alacsony arányú hitel felvételre van szükség a Magyar Lakástakarék és Lakáshoz Jutási Banktól, melyet néhány év alatt vissza tudnak fizetni.

4.) Manapság egyre több az olyan építőanyag amelyek házilag összeépíthetőek. Ezeknek a szerelési ismereteit nyugodtan lehet az interneten videó formában egy állami honlapon összegyűjteni és megosztani. A saját kézzel elvégzett munkának lesz így a legnagyobb értéke.

Ezzel a takarékoskodással, munkával, és állami segítséggel elérhető hogy egy átlagos jövedelmű család 30 éves korára teljes tulajdonába legyen saját lakásának.

És mint ahogy látjuk a panelek állapotának ismeretében, erre szükség is lesz.

Írjanak, várom építő jellegű észrevételüket.

A konjunktúra rövidtávú előrejelzését mutató index a múlt év utolsó negyedévében 1,04 volt, 0,3 ponttal alacsonyabb a harmadik negyedévi értékhez képest, ami a szervezet akkori közlése szerint a gazdaság lassulását jelzi a következő fél évben. A szerdai közlemény szerint az első negyedévi változatlan index a magyar gazdaság elmúlt két évi jelentős lassulását követően még nem mutatja a fejlődés nagyon várt jeleit. Az indexben szereplő fontos gazdasági indikátorok többsége a következő negyedévekre változatlanul alacsony teljesítményt valószínűsít, bár a stagnálás akár a piac bizonyos optimizmusára is utalhat – írja az MTI.

Az index értéke az elmúlt két évben a magyarországi gazdasági fejlődés hullámzását mutatta: 2010 második negyedévétől a gazdaság konjunkturális helyzete romlott, a GFI 0,16 és 0,23 ponttal mérséklődött, majd 2011 év elejétől enyhe, 0,25 és 0,24 pontos javulás után a második negyedévben ismét 0,13 ponttal esett. Ezt követően a negyedik negyedévben, egyértelműen a magyar gazdaság és pénzügyi helyzet iránti nemzetközi és belföldi bizalom csökkenésének következményeként, 0,32 ponttal csökkent.

2012 második negyedétől már feltételezhetően kevesebb nehézséggel kell megküzdenie a magyarországi pénzügyi szektornak. Az IMF hiteltárgyalások esetleges sikeres lezárása után csökkenhet az alapkamat és a magyar fizetőeszköz árfolyamának mozgása is kisebb lehet. Az elemzés szerint a monetáris helyzetet jelző indikátorok közül az adósságszolgálat teljesítését az áru- és szolgáltatás export folyamatosan csökkenő részben tudja ellensúlyozni. Az áfa-befizetések változatlanul gyengébbek a tervezettnél, nehezen teljesülnek, ami várhatóan a következő hónapokban sem változik.

A háztartások gazdálkodási folyamatai az elmúlt két évben folyamatosan romlottak, a mutató 2012 első negyedévében is alig változott, 0,1 ponttal csökkent. Az elemzés szerint lassan ugyan, de tovább romlik a vagyoni helyzet: a reálkereset a 2011. második-harmadik negyedévében mért enyhe stagnálás majd visszaesés után az év végi kis javulást követően változatlan szintű. A fiatalok munkanélkülisége meghatározó mértékben magas, a 2010-es év során folyamatos növekedés után a 2011-es első háromnegyedévi lényegi stagnálás után újra emelkedik.

A vállalkozói szféra gazdálkodásának negyedéves indexei az eltelt két évben erőteljes hullámzást mutattak, míg az idei első negyedévben, ha nagyon kis mértékben is, mindössze 0,03 ponttal, javult a mutató. Az export-piaci konjunktúrát egyelőre a németországi kedvező várakozások ellenére sem lehet elfogadhatónak tartani. Az ipari termelés remélt változatlan szintű fennmaradása, a közvetlen tőkebefektetések várt növekedésének elmaradása és a vállalati hitelállomány alacsony szintje a vállalkozások oldaláról nem jelez egyértelmű gazdálkodási folyamatot a második negyedévre.

(forrás: MTI; 168ora.hu)

A felperesek egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forint összegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét.

A táblabíróság jogerős döntése az első kifogás kapcsán az elsőfokú bíróság semmisséget kimondó ítéletét mellőzte, míg a második esetében azt helybenhagyta. Így jogerőre emelkedett az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi ítélete, amely az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.

Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke és felesége az OTP-vel szemben indított perükben a 2008. május 29-én létrejött devizaalapú kölcsönszerződésük két kikötését támadták meg.

A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.

Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt, azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak.

A devizaalapú kölcsön ügyleti kamata a forintalapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna.

A felperesek ezzel szemben az elsőfokú ítéletnek megfelelően kiemelték: a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki.

A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. A kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy más fórumokon nem vitatható.

A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek mondta ki a Szegedi Ítélőtábla. Eszerint ugyanis csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. Ezért ezt a kikötést a másodfokú bíróság is tisztességtelennek ítélte meg.

Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az elsőfokú bíróság is kimondott. A döntés jogerős.

(forrás: hvg.hu)